Kedves Sanyi bácsi!

Nem is tudom hogyan kéne szavakba öntenem azt a sok hálát, amit érzek ön felé, de azért most megpróbálom:)

Amikor elkezdtük öt évvel ezelőtt a Törököt, bevallom, hogy kicsit féltem attól, hogy nem ismertem túl sok embert és nyolc év után fura volt újra kezdeni a többiekkel az ismerkedést és hogy hogyan fogunk összekovácsolódni, de amint az első nap besétáltam a 30-as terembe, minden félelmem ezzel kapcsolatban szertefoszlott. Az a pozitív életfelfogás, amit magával hordoz már-már ragályos és szinte képtelenség, hogy az energiája (amit még mai napig nem tudtam megfejteni, hogy hogyan tart meg még péntek 9. órában is haha) mellett bárki búslakodjon vagy unatkozzon.

El sem tudja hinni, hogy mennyit jelentett nekem/nekünk, hogy minden nap volt hozzánk 1-1 kedves szava és ha bármikor valami nem volt rendben velünk, azonnal rákérdezett hogyan tudna nekünk segíteni és mindig figyelmesen meghallgatta a problémáinkat bármilyen nagyok vagy éppen jelentéktelenek is voltak.

Valósággal összeszorul a torkom amikor csak arra gondolok, hogy nemsokára vége az önnel együtt töltött mindennapoknak. Habár tudom, hogy valószínűleg a jövőben is bármikor vevő lesz egy könnyed vagy akár mélyebb beszélgetésre is, de az már nem lesz ugyanaz, mint minden nap találkozni önnel és egy kicsi lelki feltöltődést nyerni az óráin és megkapni azt a folyamatos visszaigazolást, hogy igenis képesek vagyunk bármire csak a megfelelő hozzáállás kell és nem baj, ha nem megy elsőre, csak gyakoroljunk és majd egyszer menni fog. Nekem ez a felfogás nagyon sokat segített ezek alatt az évek alatt és ezt sajnos nem tudom eléggé megköszönni önnek, de remélem egy részét a szeretetnek és mérhetetlen hálának, amit ön iránt érzek vissza adja ez a pár sor.

Mondhatnék még ezernyi szót, mert Sanyi bácsi tényleg megérdemli, de az a baj, hogy mindezekre ez a kis üzenetnyi hely sosem lenne elég, ahogy most sem az, így hát csak annyit még, hogy köszönöm a sok bátorítást, a bizalmat, az előzékenységet, a pozitivitást, a kedvességet, a humort és a szeretetet amit öntől kaptam, egyszóval köszönök mindent.

Remélem a jövőben amikor majd találkozunk mindig olyan pozitív és mosolygós marad, mint amilyen most is, de legalább annyira, mint a cell-ek biosz órán:)

Szeretettel és mérhetetlen hálával,

Tátrai Annabell