Köszönök mindent Sanyi bácsi.

Nem tagadom, hogy voltak eleinte beilleszkedési problémáim, amik a covid, az új környezet és még csomó más dolognak is köszönhető volt. Az elején sok helyről kiközösítettek és sok mindent abba is hagytam miatta. Mikor először megérkeztem végtelen pozitivitással köszöntött és nagyon jól esett.

Az előző iskolában a tanáraim (főleg az osztályfőnököm) tettette, hogy mennyire kedves és bír mindenkit, de valójában a háta közepére nem kívánt senkit. Hogy őszinte legyek, az elején öntől is ezt vártam és azt gondoltam, hogy persze majd jópofizik a szüleimnek, közben pedig legbelül ki nem állhat. Így utólag nagyot csalódtam magamban, mert pont az ellenkezőjét éltem meg. 

Az osztálykirándulásai/programjai nagyon élvezetesek voltak, főleg a kenuzások, amit én személy szerint sose gondoltam volna, hogy kipróbálok, de egy örök élmény marad. A szalagavatón nyújtott gimnasztikai teljesítménye az fergeteges volt, a családom csak ámult, hogy ezt mégis hogyan csinálta.

Összességben ön olyan, mint egy legjobb barát, akivel csak úgy simán ki lehet beszélni akárkit, még ha az a személy egy tanár is. Bár nem vagyok nagyon bőbeszédű, remélem, hogy ezzel a kis levéllel át tudtam adni, hogy mennyi sok emléke lett az osztálynak Sanyi bácsi miatt és még egyszer szeretném megköszönni ezt az 5 évet.